Az építész tervezők által készített rétegrend kialakítás döntő
többségben a szigetelést tartó falazat megépítésével kezdődik,
valószínűleg azért, hogy ne kelljen nagyobbra ásni a pince, szuterén,
teremgarázs helyét és így az utólagos pinceszigetelés során spórolnak egy kis időt és pénzt.
A szigetelést tartó fal megépítése után a kiírásnak megfelelően a
kivitelező (általában nem hívnak szigetelő szakembert) tisztelet a
kivételnek, nem vakolja le a falat (függetlenül a szigetelést tartó fal
anyagától, muszáj) és nem kellősíti a felületet.
Miután ezek nem készültek el, elkezdik a csupasz, poros, néhol
fugahiányos falra felhegeszteni, felmelegíteni a szigetelőlemezt, bízva
abban, hogy ott is marad. Itt említeném meg, hogy általában az
építkezések túlnyomó többsége nyári időszakban jut el eddig a
munkafolyamatig aminek az a gondja , hogy meleg van, és a lángperzselő
is iszonyú meleget generál, és a szigetelőlemez is 40kg amit emelgetni
kell, és különben is gyorsan fejezzük már be.
Abban az esetben, ha az 1m széles szigetelőlemez felhegesztése nem
függőlegesen történik, úgy a lemezek találkozásánál szükséges átfedések,
átlapolások nem fognak megfelelően sikerülni, nem tudják teljesen,
hézagmentesen összedolgozni. A szigetelőlemezt a szigetelést tartó fal
tetejénél általában 1 m-es ráhagyással elvágják és átvetik a másik
oldalra, mondván majd később felhajtjuk a lábazatra. Az idő múlásával az
építkezés során, többször útban lesz ez a darab lógó szigetelőlemez,
megsérül, és inkább levágják, és itt jön majd a lábazati szigetelés
problémája.
A másik jellemző hiba, hogy a hajlatokban, sarkokban nem alakítanak ki
íves holkereket, ami a szigetelőlemez megtörése miatt szükséges.
A nagy kérdés, a terven egy réteg szigetelés van, vagy ha kettő, akkor az minek, spóroljunk és haladjunk.
Jön végre a pince, garázs főfala, alatta a szigetelőlemez, amit
habarcssávra kellene fektetni, hogy a szigetelőlemez ne sérüljön az
egyenetlen betonfelületen illetve az alákerülő kavicsokon. A fal
építésével párhuzamosan a szigetelést tartó falon lévő szigetelőlemez és
az épülő pince főfal között lévő hézag kitöltésére beszorító habarcsot
kell alkalmazni.
A pince, teremgarázs főfalai alatt lévő szigetelőlemez a beltér
irányában kb. 20cm lóg ki a fal alól vízszintes padozati szigetelés
összekötése érdekében. Sajnos sok esetben ezek is tönkremennek, az
állványok és a takarítások miatt, így nem lehet összedolgozni a
függőleges és a vízszintes szigetelést. Miután sikeresen megépült a
pince, teremgarázs szintje, és a födém is felkerült a helyére, jöhet a
föld visszatöltés - előfordult, hogy a pince illetve teremgarázs főfalai
elkészültek a koszorú magasságáig és a kivitelező, hogy megkönnyítse a
dolgát, betemette kívülről a pincét mielőtt a födémet elkészítette
volna. Ez végzetes hiba volt, mert reggelre a pince, teremgarázs
főfalának egy részét benyomta a föld – Ennél a pontnál felmerül a kérdés
mi van a drénrendszerrel?
Mi az a Drénrendszer?
Ez az a rendszer, amit nem érdemes kihagyni egy pince, teremgarázs
építése során sem, független attól, hogy az ország melyik részén épül,
síkságon vagy a hegyekben. Az a kivitelező, aki nem tanulta meg a
drénrendszer építéseinek szabályait, szabványait, az ne is kezdjen el
barkácsolni ilyet. A megfelelő módon és megfelelő anyagból megépített
drénrendszernek az a feladata, hogy a rétegvizeket, felszíni vizeket
(eső) az épület homlokzatán lefolyó csapóesőnek a vízhozamát – mely a
pince, teremgarázs építési munkagödrének visszatöltésén keresztül
leszivárog a pince alapjáig – elvezesse és így megakadályozza a falakra
és alapokra nehezedő víznyomást mely a visszaduzzadó vizekből adódik.
A fent említett munkagödröt nem lehet úgy visszatömöríteni –
akármilyen vékony rétegeket tömörítünk is a békával –, hogy az
megegyezzen a szűz föld tömörségével, ehhez kb.20 év kell.
A föld visszatöltése során különösen oda kell figyelni a döngölés,
tömörítés munkavégzésére, mert több kárt tudunk okozni, mint hasznot.
A szigetelést tartó falon túlnyúló szigetelőlemezt, ha még meg van,
elvileg rá kellene hegeszteni ugyanúgy, mint a pince, teremgarázs
szintjén ráadásul vonal folytonosan, vagyis egybefüggő szigetelésnek
kellene lennie a pince alapjától a lábazat tetejéig. Amennyiben ez
sikerül jön a kőműves vagy burkoló – tisztelet a kivételnek – és
sírógörcsöt kap, hogy Ő most hogy fogja levakolni vagy leburkolni a
kátránypapírt és szitkozódva levágják és lekaparják.
Nem ez a megoldás, mert így hiába van a pince, teremgarázs
leszigetelve, a szigetelés a járda szintjén megszakad és a felszíni
vizek be tudnak jutni a pinceszintre.
A lábazati szigetelés hiánya miatt a csapóeső az olvadó hólé
felszívódik a főfalban és belül a vakolatot, kívül a lábazati burkolatot
fogja a salétrom lenyomni, továbbá belül jön a penész, gomba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.