Hogyan tartsuk távol a talajvizet? Pincék szigetelése

Idén tavasszal a fél ország „vízben áll”, a magas talajvíz miatt pedig a mélyebben lévő garázsok és pincék jó része is vizesedik. Hogyan előzhetjük meg, hogy betörjön a víz a pincébe? Mit tegyünk, ha már megtörtént a baj? Erre adunk válaszokat.

A pince funkciója minden lakóháznál más és más. Néhány helyen pusztán a lomtár szerepét tölti be, míg máshol a gépészeti eszközök nagy része itt található. Megint mások a télen felhasználni kívánt zöldségeket, gyümölcsöket tartják a pincében. Bármi is legyen a helyzet, sem a falból szivárgó nedvesség, sem a bokáig érő víz nem kedvez a pincében tárolt dolgoknak.
Ráadásul a pincék fala minden esetben a fölöttük álló épület alapja is, a folyamatosan jelen lévő víz pedig rontja az építőanyagok állapotát, aminek következtében akár meg is süllyedhet az alap. Ezért mindenekelőtt az a cél, hogy megelőzzük a víz bejutását a pince falaiba.

Nedvesség típusok

Talajpára: A talajvízből kipárolgó nedvesség, amely a talaj pórusaiban található. Ettől nem fogunk térdig gázolni a vízben, de a penész és a salétrom megjelenéséhez ez is éppen elegendő. Talajnedvesség: A talajvízből, vagy a felszínről beszivárgó víz. A fentihez hasonló problémát okozhat, illetve akár szemmel látható vizesedést is előidézhet. Talajvíz: A talajszemcsék közötti üregeket kitöltő víz. Ez több szempontból is veszélyes, ugyanis folyamatos nyomásnak teszi ki a falat, valamint nagy mennyiség esetén a pincében összegyűlve jelentős károsodást okozhat a szerkezetben

 

Talajvíz elleni szigetelés

Új építésű háznál van ugyan mód arra, hogy mérések segítségével megtudjuk, mire számíthatunk, ám a leghelyesebben akkor járunk el, ha talajvíz elleni szigetelést építünk be. Ez nagy szakértelmet és odafigyelést igénylő munka. Talajvíz elleni szigetelésre kizárólag az időszakosan váltakozó nyomásnak ellenálló vízszigetelő lemez használható. Legtöbbször az üvegszövet hordozóbetéttel ellátott lemezt ajánlják a szakemberek. A pince tökéletes szigeteléséhez a függőleges falakat, valamint az aljzatot egybefüggő szigeteléssel kell ellátni. Ezt a következőképpen oldják meg. Az aljzatra tetszőleges irányban lefektetik a szigetelő lemezeket, 15 cm-es hosszanti és 20 cm-es keresztirányú fedéssel. A fedés szélességének fontos szerepe van. A vízszigetelő lemezek lefektetése csak tiszta, egyenletes aljzatra történhet, ugyanis ellenkező esetben megsérülhet a szigetelés, és a sérülés mentén később utat talál magának a víz. A falakra hasonló fedési szélességgel, ám kizárólag függőleges irányban lehet a szigetelést rögzíteni. A falakon elhelyezett vízszigetelésnek magasabbra kell nyúlnia, mint a mértékadó talajvíz szint! Ezt követően az átfedések mentén - általában gázpörkölővel - összehegesztik a lapokat, valamint a függőleges falakon és a talajon fekvő lemezeket is sarokelemek segítségével. Maga a vízszigetelés ugyan kész, ám a talajvíz nyomásának önmagában még nem képes ellenállni. Ezért úgynevezett teknőszigetelést, valamint tartófalat kell építeni hozzá. Hosszas magyarázkodás helyett ezt egy ábra segítségével mutatjuk be.

Amikor a vizet el is kell vezetni

Vannak bizonyos esetek, amelyek megkövetelik, hogy ne csak elzárjuk a pince falát a nedvesség elől, hanem gondoskodjunk a víz megfelelő elvezetéséről is. Ezzel a falakra, valamint a szigetelésre nehezedő nyomást is csökkenteni tudjuk, tehát mindenképpen érdemes átgondolni építkezés előtt. A víz elvezetése a felszínen felületszivárgó réteggel történik, amely általában zúzott kőből, vagy kavicsból készül. Ez biztosítja, hogy a felszín felől érkező víz akadálytalanul jusson a lentebb lévő rétegekbe, és ne a talaj szívja azt magába. Geotextíliából, vagy filcből készült szűrő réteg egészíti ki a felületszivárgót. A pince falán lévő hőszigetelő lemez és a fal közti rés biztosítja a víz továbbhaladását. Sok helyen ezt úgy oldják meg, hogy a hőszigetelő lemez ragasztóanyagát csak pogácsákban hordják fel a lemezre, ám sokkal hatékonyabb módszer az Austrotherm által gyártott Expert Drén formahabosított lemez használata, amely kialakítása révén biztosítja a víz megfelelő elvezetését. Az összegyűlt vizet a beépített szivárgócsövek úgynevezett gyűjtőkutakba vezetik, ahonnan szikkasztással, vagy szivattyúzással lehet eltávolítani. A fenti tanácsok mindenképp megszívlelendőek új építésű lakóházak esetén.
Amennyiben ajánlatot szeretne kérni utólagos pince szigetelésre hívja a Tófóliadoktort!
 

Nedves pince utólagos szigetelése

Minden nedvesedésre van megoldás
Az építmények, de akár az alagutak, aluljárók és általában a talajszint alatti szerkezetek utólagos vízszigetelése nagy gondosságot igénylő feladat. A nedvesedés típusa, valamint a védendő építmény, illetve annak környezeti adottságai szerint kell kiválasztani a megfelelő megoldást. Bármelyik megoldásra legyen is szükség, azok mindegyike alapos előkészítést igényel. Az előkészítés terjedjen ki a fal- és padlószerkezetek tisztítására, a megfelelő szilárdság biztosítására, a nedvesség vagy a talajvíz által az építménybe bejutatott sók eltávolítására, lemosására, a gombásodott és penészedett részek eltávolítására.

Milyen utólagos vízszigetelési módok vannak pinceszigetelés esetén?

Az utólagos pinceszigetelés, teremgarázsok szigetelése, szuterén lakások utólagos szigetelése két módon történhet:

kívülről vagy  belülről.

 

Utólagos pinceszigetelés - borospince

 

Hogy kell kívülről szigetelni?

 

A kivitelezési munkát érdemes a lábazattal kell kezdeni, minimum 30 cm magasságig le kell bontani a lábazati vakolatot, burkolatot és a mechanikai tisztítás után hézagpótolni kell a felületet a megfelelő anyaggal. A vizes, beázott pince, teremgarázs, szuterén külső falait kell kiásni körülbelül 80 cm szélesen a pince alapjáig, pontosabban az alaptest felső síkja alatt 30 cm-re. Ezt megelőzően az épület körüli járdákat, burkolatokat el kell bontani a lehető legkisebb rombolással. 

 

A kiásott földet a közelben érdemes deponálni (gyűjteni, raktározni), mert a szigetelés elvégzése után vissza kell temetni a gödröt. Miután a pincefal mellett megtörtént a földmunka, jönnek a meglepetések, mármint a tulajdonos részéről, hogy nem is látta annak idején, hogy ezt így csinálták.

 

A különböző anyagokból, különböző módon épített szigetelést tartó falat el kell bontani. Ez az a pillanat amikor meglátjuk az eredeti szigetelést a pince külső falán. Az esetek túlnyomó többségében a szigetelő lemez toldásainál nincs meg a megfelelő átlapolás, illetve nincs rendesen összeolvasztva, ezáltal nincs meg a vonalfolytonosság, ami a vízszigetelést biztosítja. Előfordul még a hajlatokban, sarkokban, hogy a holker hiánya miatt megtörik, megreped a szigetelő lemez. 

 

A pincefalon lévő szigetelőlemez elbontása után a főfal teljes felületét fel kell pucolni, a sarkokat, hajlatokat ki kell takarítani. A megtisztított pincefalon el kell végezni a szükséges hézagpótlást a megfelelő anyaggal. 

 

Miután megtörtént a hézagpótlás és a megfelelő módon kiszáradt, el lehet kezdeni felhordani az új kenhető, üvegszál erősítésű szigetelést egészen a lábazat tetejéig. A kenhető szigetelő anyaggal sarkoknál, hajlatoknál könnyen és tökéletesen ki lehet alakítani az új szigetelést. A szigetelőanyag megkötése után közvetlenül a szigetelésre fel kell ragasztani egy 3-5 cm-es zártcellás szigetelőlemezt, mely a hőszigetelés mellett mechanikai védelmet is biztosít a pince szigetelésének. 

 

Ezután következik a Dörken drénrendszer kialakítása, egy geotextíliával kasírozott drénlemezt kell elhelyezni a szigetelő lemez elé, a drénlemez elhelyezése után a megfelelő módon a dréncső rendszert kell a sávalap felső síkja alatt kiépíteni. Miután mindez megtörtént vissza kell temetni a kiásott munkaárkot, de szakaszosan és tömörítve, vigyázva, hogy a felépített szigetelőrendszer ne sérüljön.

A járda visszaépítése után a lábazati burkolatot kell kialakítani. 

 

Miután sikeresen megakadályoztuk a víz bejutását a pince, szuterén, teremgarázs falaiba, utána kell belül a sérült, salétromos, penészes vakolatot, burkolatot eltávolítani, sótalanítani és légpórusos vakolatrendszert kialakítani, hogy a pince falaiban lévő nedvesség ki tudjon párologni. 

Előfordulhat, hogy a külső függőleges új szigetelés ellenére is tovább nedvesedik a pince falazata, ez a vízszintes, fal alatt lévő szigetelő sáv hibájából ered. Ilyen esetben injektálásos technológiával lehet utólagosan leszigetelni a pince falait.

 

Milyen a belülről, negatív oldalról történő pinceszigetelés?

 

Ezt az eljárást akkor kell alkalmazni, amikor az épületet nem lehet kívülről kiásni.

A pincék negatív oldali szigetelése esetén nem a támadási oldal felől szigetelünk, aminek az a hátránya, hogy a belső térben beázás, vizesedés nem lesz, de a pince falazatában a víz továbbra is pangani fog. Ez a nedves állapot a legtöbb falazatnál nem okoz különösebb problémát, az épület, pince állékonyságát nem befolyásolja. 

 

A beázott, vizes, nedves pince falainak belső oldali utólagos szigetelését a falakon lévő vakolat leverésével kell kezdeni. Miután megtörtént a vakolat leverése, téglafal esetén, a fúgákból kb. 1cm mélységig ki kell kaparni a maltert, majd meg kell tisztítani és portalanítani a falazatot.

Az alapos tisztítás után a felületet sótalanító oldattal kezelni kell. A megtisztított, különböző ásványi anyagoktól mentes pince falát a megfelelő anyaggal történő hézagpótlás után, kenhető szigetelőanyaggal le kell szigetelni. Az így leszigetelt pince falat légpórusos vakolattal kell bevakolni, a glettelést meszes alapanyagú glettel kell elvégezni majd szilikát vagy meszes alapanyagú festékkel lefesteni. 

 

A pince padlóján ritkán szokott nedvesedés jelentkezni, de ha mégis úgy teknőszigetelést kell alkalmazni víznyomás ellen, aminek a lelke az ellenlemez, melynek minimum 20 cm vasalt betonnak kell lennie a főfalakba bekötve, hogy a víznyomás a szigetelőlemezt ne tudja átszakítani, megemelni.

Milyen hibákat követnek el az utólagos pinceszigetelés kivitelezése során?

Az építész tervezők által készített rétegrend kialakítás döntő többségben a szigetelést tartó falazat megépítésével kezdődik, valószínűleg azért, hogy ne kelljen nagyobbra ásni a pince, szuterén, teremgarázs helyét és így az utólagos pinceszigetelés során spórolnak egy kis időt és pénzt.

 

A szigetelést tartó fal megépítése után a kiírásnak megfelelően a kivitelező (általában nem hívnak szigetelő szakembert) tisztelet a kivételnek, nem vakolja le a falat (függetlenül a szigetelést tartó fal anyagától, muszáj) és nem kellősíti a felületet.

Miután ezek nem készültek el, elkezdik a csupasz, poros, néhol fugahiányos falra felhegeszteni, felmelegíteni a szigetelőlemezt, bízva abban, hogy ott is marad.  Itt említeném meg, hogy általában az építkezések túlnyomó többsége nyári időszakban jut el eddig a munkafolyamatig aminek az a gondja , hogy meleg van, és a lángperzselő is iszonyú meleget generál, és a szigetelőlemez is 40kg amit emelgetni kell, és különben is gyorsan fejezzük már be.

 

Abban az esetben, ha az 1m széles szigetelőlemez felhegesztése nem függőlegesen történik, úgy a lemezek találkozásánál szükséges átfedések, átlapolások nem fognak megfelelően sikerülni, nem tudják teljesen, hézagmentesen összedolgozni. A szigetelőlemezt a szigetelést tartó fal tetejénél általában 1 m-es ráhagyással elvágják és átvetik a másik oldalra, mondván majd később felhajtjuk a lábazatra. Az idő múlásával az építkezés során, többször útban lesz ez a darab lógó szigetelőlemez, megsérül, és inkább levágják, és itt jön majd a lábazati szigetelés problémája.

 

A másik jellemző hiba, hogy a hajlatokban, sarkokban nem alakítanak ki íves holkereket, ami a szigetelőlemez megtörése miatt szükséges.

A nagy kérdés, a terven egy réteg szigetelés van, vagy ha kettő, akkor az minek, spóroljunk és haladjunk.

Jön végre a pince, garázs főfala, alatta a szigetelőlemez, amit habarcssávra kellene fektetni, hogy a szigetelőlemez ne sérüljön az egyenetlen betonfelületen illetve az alákerülő kavicsokon. A fal építésével párhuzamosan a szigetelést tartó falon lévő szigetelőlemez és az épülő pince főfal között lévő hézag kitöltésére beszorító habarcsot kell alkalmazni.

 

A pince, teremgarázs főfalai alatt lévő szigetelőlemez a beltér irányában kb. 20cm lóg ki a fal alól vízszintes padozati szigetelés összekötése érdekében. Sajnos sok esetben ezek is tönkremennek, az állványok és a takarítások miatt, így nem lehet összedolgozni a függőleges és a vízszintes szigetelést. Miután sikeresen megépült a pince, teremgarázs szintje, és a födém is felkerült a helyére, jöhet a föld visszatöltés - előfordult, hogy a pince illetve teremgarázs főfalai elkészültek a koszorú magasságáig és a kivitelező, hogy megkönnyítse a dolgát, betemette kívülről a pincét mielőtt a födémet elkészítette volna. Ez végzetes hiba volt, mert reggelre a pince, teremgarázs főfalának egy részét benyomta a föld – Ennél a pontnál felmerül a kérdés mi van a drénrendszerrel?

 

Mi az a Drénrendszer?

 

Ez az a rendszer, amit nem érdemes kihagyni egy pince, teremgarázs építése során sem, független attól, hogy az ország melyik részén épül, síkságon vagy a hegyekben. Az a kivitelező, aki nem tanulta meg a drénrendszer építéseinek szabályait, szabványait, az ne is kezdjen el barkácsolni ilyet. A megfelelő módon és megfelelő anyagból megépített drénrendszernek az a feladata, hogy a rétegvizeket, felszíni vizeket (eső) az épület homlokzatán lefolyó csapóesőnek a vízhozamát – mely a pince, teremgarázs építési munkagödrének visszatöltésén keresztül leszivárog a pince alapjáig – elvezesse és így megakadályozza a falakra és alapokra nehezedő víznyomást mely a visszaduzzadó vizekből adódik.

A fent említett munkagödröt nem lehet úgy visszatömöríteni – akármilyen vékony rétegeket tömörítünk is a békával –, hogy az megegyezzen a szűz föld tömörségével, ehhez kb.20 év kell.

 

A föld visszatöltése során különösen oda kell figyelni a döngölés, tömörítés munkavégzésére, mert több kárt tudunk okozni, mint hasznot.

 

A szigetelést tartó falon túlnyúló szigetelőlemezt, ha még meg van, elvileg rá kellene hegeszteni ugyanúgy, mint a pince, teremgarázs szintjén ráadásul vonal folytonosan, vagyis egybefüggő szigetelésnek kellene lennie a pince alapjától a lábazat tetejéig. Amennyiben ez sikerül jön a kőműves vagy burkoló – tisztelet a kivételnek – és sírógörcsöt kap, hogy Ő most hogy fogja levakolni vagy leburkolni a kátránypapírt és szitkozódva levágják és lekaparják.

Nem ez a megoldás, mert így hiába van a pince, teremgarázs leszigetelve, a szigetelés a járda szintjén megszakad és a felszíni vizek be tudnak jutni a pinceszintre.

 

A lábazati szigetelés hiánya miatt a csapóeső az olvadó hólé felszívódik a főfalban és belül a vakolatot, kívül a lábazati burkolatot fogja a salétrom lenyomni, továbbá belül jön a penész, gomba.

Milyen problémákkal találkozunk utólagos pinceszigetelés esetén?

• Pincékben, garázsokban a rossz szigetelés, a szakszerűtlen esővíz elvezetés következtében a csapadékvíz (folyadék vagy pára formájában) megjelenik a pincék belső falain, valamint a házak külső lábazati részein, mállik a vakolat, a lábazati burkolat púposodik, repedezik, leesik. (felgyűrődő, málló vakolat).

• A magas talajvíz, belvíz is gondokat okozhat a pincékben, de sík terepen is gyakran előfordul, hogy az építkezés következtében a víz feltorlódik. Ennek oka, hogy az épület, pince egyfajta torlaszként működve megemeli a vízszintet. Képzeljük el, hogyha egy nagyobb méretű akváriumot negyedrészig töltünk vízzel és belehelyezünk egy kisebb méretű akváriumot, akkor a vízszint jelentősen megemelkedik. Valami ilyesmi játszódik le a házak, pincék, teremgarázsok építésekor is a talajban, amiknek a szigetelését általában csak talajpára, talajnedvesség ellen tervezik, így az nem véd az úgynevezett torlaszvíz ellen.

• Az is probléma, hogy a régi, elöregedett bitumenes szigetelőlemez (kátránypapír) nem tud megbirkózni a pincéknél, teremgarázsoknál felgyülemlett vízmennyiséggel, ezért a falak nedvesedni, vizesedni kezdenek, megjelenik a salétrom, a penész, a gomba.

• A dohosodás a szellőzetlen, nedves helységek vagy penészes tárgyak kellemetlen szaga, mely a pincékben a falakból kipárolgó nedvesség miatt alakul ki. Akik életvitelszerűen ilyen szuterén lakásban, házban laknak sokszor észre sem veszik, megszokják a szagot. Pedig igencsak veszélyes jelenség ez, mely kedvezőtlenül befolyásolja egészségünket, (asztmatikus betegségek) életkörülményeinket, növeli az ízületi, légúti és mozgásszervi megbetegedések kockázatát.

• A salétromosodás a beázó, vizesedő pincék, szuterének, teremgarázsok falazatában felszívódó vízben található ásványi sók hatására megjelenő jelenség. A felszívódó vízben oldott állapotban találhatók ezek a sók, melyek a pince falazat párolgásának következtében a levegő hatására kikristályosodnak és salétrom formájában jelennek meg. Igen rossz tulajdonságuk, hogy a levegő páratartalmát megkötve, folyamatosan nedves, vizes falfelületet eredményeznek. A nedves pincefalak pedig számos betegség (légúti megbetegedések, asztma, reuma, allergia, stb.), valamint egyéb probléma (falak hőszigetelő képessége romlik, vakolat leomlása, nedves foltok kialakulása, stb.) kiváltó okai lehetnek.

• A penészesedés is - hasonlóan a fent leírt problémákhoz - leggyakrabban a nem megfelelő szigetelés hatására alakul ki. A különböző okokból kialakult nedvesedés (csapadékvíz, kapilláris felszívódás, pára, stb.) mellett a nem megfelelő szellőzés, a rossz hőszigetelés is táptalajt nyújthatnak a pincékben, szuterénekben, teremgarázsokban a penészgombák elszaporodásához. A pincében, szuterénben és a teremgarázsban megtelepedett gombák spórái képesek a levegőben szállva beteríteni az egész házat, mint egy fertőző betegség.

Ezeket a salétromos, gombás, sérült pince, szuterén, teremgarázs falakat általában a tulajdonos által megbízott kőművesek próbálják rendbe hozni – sikertelenül. A sikertelenség oka az, hogy a pincékben, szuterénekben, teremgarázsokban különböző okok miatt átnedvesedett, vizes falaknál először a nedvesedés okát kell megkeresni és a víz utánpótlását megszüntetni. Szakszerűtlen pinceszigeteléssel sokkal nagyon bajt idézünk elő hosszú távon. Ezért fontos, hogy a pinceszigetelés munkálatait szakemberekre bízzuk.

Utólagos pinceszigetelés

Mitől nedvesednek, vizesednek a pincék? Mikor van szükség az utólagos pinceszigetelés elvégzésére?

Általános szabály, hogy minél mélyebbre nyúlik egy épületrész (pince, teremgarázs), annál nagyobb a vizesedés, beázás veszélye hiába van szigetelve a pince. Ezért a pincékben, alagsorokban jelentkeznek először és legszembeötlőbben a nem megfelelő vízszigetelés és csapadékvíz-, rétegvíz elvezetésének jelei. Először megjelennek a pincefalakon a vizesedés, beázás első jelei a sarkokban, éleknél - általában V alakú foltokban -, majd később az is előfordulhat, hogy jelentősebb mennyiségű víz áramlik a pincékbe, tócsákat hozva létre az aljzaton. Megoldást az utólagos pinceszigetelés jelenthet.

Pinceszigetelés, és garázs szigetelés, utólagos pinceszigetelés.

Pincére épült épületek egyik leggyakoribb problémája hogy ázik vizesedik a pince aljzata illetve a pince falai. A pince falai különösen nagy víznyomásnak van kitéve, értem ezalatt a heves esőzéseket, a megnövekedett talajvízszintet.

A szigetelésben a legkisebb hiba is vízbetöréshez vezethet. Ingatlan vásárlása előtt ha van pince, nem árt szakemberrel megnézetni nehogy kellemetlen élményben legyen része az ingatlan megvásárolása után. Ezt legfőképp 20 évnél idősebb épületeknél ajánlott. A rosszul kivitelezett pince szigetelés, a későiekben hatással lesz az egész épületre és épületszerkezetre. Agresszív talajvíz esetén az épület megsüllyedéséhez is vezethet.
Pinceszigetelést követően ajánlott nem csak alulról szigeteltetni a falakat. Gyakori jelenség hogy a pincét körülvevő föld átvizesedése is gyakran problémákat okoz. Ezt a jelenséget a hibásan kivitelezett szigetelés, vagy a szigetelés elöregedése okozza. A megoldás a szárítóvakolás előtt szerkezettisztára kell pucolni a falat szükség esetén a fugákat is ki kell tisztítani 0,5-cm mélységig, és egy speciális anyaggal kristályosítani kell az oldalfalakat 2-3 rétegben. Ez azért fontos hogy a pince oldalfalai az oldalsó víznyomásnak nedvesedésnek is ellen tudjon állni.